Mivel korábban elég sokat panaszkodtam a billentyűzetre, úgy gondolom, hogy itt az ideje egy “follow-up” bejegyzésnek, vagyis itt az ideje összefoglalnom, hogy végülis mire jutottam billentyűzet ügyben.
A kiindulási alap ugye egy francia billentyűzet volt. Mivel többnyire tudok vakon gépelni, ezért nagy fájdalmat nem okozott volna a helyzet, egyszerűen beállítottam magyarra a billentyűzetkiosztást, és nem törődtem azzal, mi van a billentyűkre írva. Ezzel párhuzamosan nekiálltam a billentyűzetcsere projektnek, megkérdezve először Magyarországon, majd Angliában egy Mac üzletet, hogy mennyibe kerülne egy csere a MacBookomon.
A magyar billentyűzetkiosztással aztán adódtak problémák, konkrétan az, hogy még véletlenül sem ott vannak rajta a speciális billentyűk, mint ahol egy PC-s magyar billentyűzeten. Ennek valószínűleg két oka van: egyrészt történelmi, másrészt pedig az, hogy nincsen AltGr-hez hasonló billentyű, amihez hozzá lehetne ezeket a billentyűket rendelni. Végülis úgy döntöttem, hogy megtanulom ezt a billentyűzet kiosztást, egy hét alatt körülbelül sikerült is elfogadható szinten elsajátítani a dolgot (ha csak gépel az ember, jellemzően egyáltalán nincsen szüksége speciális billentyűkre, de programozáshoz elengedhetetlenek).
Mikor túlvoltam a magyar billentyűzet megszokásán, akkor vetettem bele magam a TextMate nevű editor mélyebb használatába is, amikoris nagy sajnálatomra kiderült, hogy a gyorsbillentyűi használhatatlanok magyar kiosztás esetén (pl. a “<” jel eléréséhez Alt-Shift-Z-t kell nyomni, az egyik billentyűkombináció viszont Ctrl-<-t, Ctrl-Shift-, írna elő…). Emiatt angol billentyűzetre váltottam, amiben az a jó, hogy közel 100% megegyezik a PC-s angollal. Itt csak a szokásos Y/Z csere okoz gondot, de ez is szokás kérdése, régebben is megvoltam vele.
A jelenlegi helyzet végül az, hogy vegyesen használom a két billentyűzet kiosztást. Programozáshoz angolt használok, szöveg gépelésére pedig magyart. Alapvetően teljesen jól el is vagyok a dologgal.
A billentyűzet csere nem alakult pozitívan. Konkrét árajánlatot végül se Magyarországon, se Angliában nem kértem, az előbbi esetben egy disztribútor azt mondta, hogy várhatóan 25e hardver + 5e szervíz díja lesz a cserének (konkrét árért fel kellett volna hívni a szervízt), az utóbbi esetben pedig egy körülbelüli £100-os árat kaptam, és személyesen kellett volna megbeszélni a pontosat. 30-36e Ft-ot vicces lett volna kifizetni azért, hogy néha odanézek a kiosztásra. Végül egy olcsó megoldás mellett döntöttem: matricáztam. Vicces, hogy végül Kanadából rendeltem meg a matricákat, mert szállítási költséggel együtt került két szett matrica kb. 1500 Ft-ba (nem tudtam eldönteni, hogy kis vagy nagy méretű betűket válasszak, így rendeltem mindkettőt). A matricák 1 hét alatt megérkeztek, felragasztgattam őket, és amellett, hogy szinte semmi nem látszik belőlük (értsd: nem látszik, hogy matricázva van a billentyűzet, olyan mintha eredetileg is ezek lettek volna a feliratok), még szépen is néznek ki, jól olvashatóak. A matricákat illetően angolt választottam, mert bát lehetett volna magyart is, Mac-es magyar nem volt.
Itt tartok, és valószínűleg jóideig ez is lesz a végleges állapot. A helyzetet megszoktam, és így már semmi gondom sincsen vele. A TextMate miatt pedig azt kell mondjam, érdemes programozáshoz angol billentyűzetre váltani.
A Whisher a wifi ikonra lenyíló menüt egészíti ki, cseréli le - az egyes hozzáférési pontok mellett megjelenik az is, hogy védett-e a hálózat, s hogy milyen erősségű a kapcsolat. Ugyan a Leopard kínál hasonló lehetőségeket, de nekem még mindig Tigerem van, így a programot igen gyorsan beszereztem és telepítettem is. A tapasztalatok pozitívak, sem túl nem teljesíti az ígéreteit, sem nem alulmúlja azokat.
Friss hozzászólások