Archive for October, 2007

Apple Store, Regent Street

Tegnap meglátogattam Londonban az egyik Apple márkaboltot, a Regent Streeten. A boltról annyit kell tudni, hogy ez volt az Apple első hivatalos boltja Európában. Természetesen tömeg volt a pénteki Leopard kiadás, és a nem túl régi iPod Touch megjelenés miatt.

Apple Store - Regent Street

A látogatásomnak két célja volt, az egyik, hogy kipróbáljak pár eddig általam még nem próbált terméket, másrészt hogy megérdeklődjem, hogy mi a díja a francia->angol billentyűzet cserének. A termék kipróbálás sikerült, az utóbbihoz viszont el kellett volna jutni egy pulthoz, ez eléggé reménytelen volt.

Végignéztem a különböző iPod változatokat, a 24″-os kijelzős iMac-et, megnéztem az Apple TV-t és kipróbáltam a Leopardot és még pár másik Mac-es szoftvert.

Az iPod Nano a weben látható grafikákkal ellentétben elég szexi darab, és hihetetlenül vékony. Az iPod Classic normális méretű, annyit mondjuk tudni kell, hogy a 80GB-os és a 160GB-os modellek nem csak a tárhelyüket, de vastagságukat illetően is különböznek. A 160GB-os is még viszonylag vékonynak mondható a 13.5 mm-es méretével, de már határeset. Az iPod Touchot illetően engem a nagy kijelzős (480×320) kényelmesen használható Safari nyűgözött le, és az álló-fekvő nézet közötti váltás is jól működött. A képernyőn levő billentyűzettel sem akadt gondom, simán beléptem a Netvibes accountomra, vagy megnéztem a céges weblapom.

A 24″-os kijelzős iMac bazinagy, bár talán ma már kevésbé számít extrémnek, az Apple TV-t jó dolognak gondolom, de valahogy nem hozott lázba. A videószerkesztő szoftverek között láttam pár elég extrémet, de a nevükre már nem emlékszem.

A bolt két szintes volt egyébként, az egyes termékekhez, programokhoz kényelmesen hozzá lehetett férni a nagy tömeg ellenére is egy 1-2 perces várakozás után. Talán a hazai többszintes könyvesboltok feelingjéhez tudnám hasonlítani az érzést, ha ez valakinek mond valamit. Olyan nagy meglepetés nem volt, csak egy kultúrált bolt.

A billentyűzet cserét nem sikerült megkérdeznem a nagy tömeg miatt. A szakértőkhöz, ahol meg lehetett volna tudni ezt az infót, ugyanis bejelentkezés után lehetett csak odamenni, és aznapra már nem volt hely. Vicces, hogy bármelyik bemutató iMac-ről, vagy webről is lehet időpontot kérni. A hosszú sorban állást különben dícséretesen kezelték le a boltban, bár ez szerintem nem Apple sajátosság volt. Talán 10 ember is mobil kártyaolvasóval mászkált, és ment oda a sorban állókhoz egymás után - aki kártyával szeretett volna fizetni, így elég gyorsan túl lehetett a procedúrán. Mindenesetre kaptam egy névjegykártyát, amin a bolt email címe is szerepel, itt majd megérdeklődöm, hogy mennyibe kerül és milyen határidővel vállalják a cserét.

Megjelent a Leopard

A mai nap jelent, jelenik meg hivatalosan a Mac OS X legfrissebb verziója, a Mac OS X Leopard, más nevén a Mac OS X 10.5. Jómagam nem írnék róla (mert még nem szereztem be), de érdemes lehet megnézni hogy mit tud, esetleg frissíteni. Konkrét összeget nem tudok, de az amerikai ára nettó 25.000 Ft környékén van - jóval olcsóbb, mint a Windows.

Mac OS X Leopard

Figyelem, a következő linkek most, 2007. október 26-án érnek valamit, később nyilván másról fognak szólni ezek az oldalak. Vagyis nem konkrét cikkekre linkelnék, mert abból nagyon sok van…

Mindenekelőtt az Apple honlapján érdemes megnézni a videót, bár aki még nem látta ezeket az újdonságokat, az kicsit le van maradva. A Mac OS X hints is az újdonságokól, tippekről, trükkökről cikkezik, nem beszélve a The Unofficial Apple Weblogról, mely 24 órás Leopard maratont tart. A nagyobb tech lapok egyébként kifejezetten dícsérik az új verziót.

Kicsit hype-olásnak és seggnyalásnak tűnik, de látni kell, hogy a Leopard valóban jó. Kezdhetjük azzal, hogy ugyanazon hardveren gyorsabb, mint elődje. Ezt valahogy a Windowsnak nem sikerült összehozni a Vista-val. Van benne kényelmesen és jól használható backup is például (a Time Machine), ami egy átlag felhasználó számára is könnyen használható és beállítható. Egyéb oprendszerek alatt (Mac OS X korábbi verzióit is beleértve) nekem nem sikerült összehoznom megnyugtató backupot sohasem, míg a Leopard elég nagy esélyes. Ezen kívül is van még benne jópár újdonság, nekem kisebbeknek tűnnek, másnak biztos sokat jelentenek.

Mindenképpen egy általános jelentős ráncfelvarrásról, és érdekes újdonságokról beszélhetünk, szóval jó szórakozást.

TinkerTool, a rendszerbuherátor

A LifeHacker ajánlotta az egyik bejegyzésében, én pedig gyorsan ki is próbáltam. A TinkerTool egy különböző rejtett rendszerbeállításokat, lehetőségeket hangoló és ki/be kapcsoló kis eszköz. Teljesen ingyenes, és telepíteni sem kell - értsd ha áthangoltuk a rendszerünket, le is szedhetjük, semmi olyanhoz nem nyúl ami amúgy nem lenne elérhető, beállítható valahogy.

TinkerTool és OnyX

Webfejlesztőként talán a Safari két funkciójának a bekapcsolását gondolom a legértékesebb lehetőségének: a Debug menüpont megjeleníthetőségét és a linkek feletti kis tooltip bekapcsolhatságát (mi is a cél URL?). Ezen kívül is vannak persze jó dolgok, érdemes kipróbálni.

A LifeHacker megemlíti a hasonló lehetőségekkel bíró társat, az OnyX-ot is, melynek a célja ugyanaz, a lehetőségei viszont jóval bővebbek. Lehet vele például animált háttérképet beállítani. Telepíteni kell, és néhány funkciója igényli is, hogy fennmaradjon a gépen. Több lehetőséget kínál fel, de pilótavizsgásabb is, mint a TinkerTool. Azért érdemes lehet erre is egy pillantást vetni.

A tökéletes operációs rendszer

Nem, nem a Mac OS X az, egyelőre még nincs ilyen, de közel vagyunk. Ez most egy kicsit elmélkedéses bejegyzés lesz, konkrét programajánló nélkül. Szóval jön a Mac OS X következő kiadása, a Leopard, most jelent meg az Ubuntu és nemrégiben az OpenSuse, és a Windows is ott van a háttérben. Ez a bejegyzés arról szól, hogy mi lesz akkor velünk, amikor az operációs rendszerek és programjaik elérik azt a szintet, amikor azt mondom, hogy nekem nem kell több, nekem ez így teljesen jó. Minek töltenék le / vennék meg egy új verziót?

A Mac OS X Leoparddal jön pár kellemes szolgáltatás, leginkább nekem a végsőkig automatizált backup lehetősége tetszik, de vannak még ezen kívül is jó dolgok benne - meg hát alapból is szeretem. A Linuxokban megjelent egy halom új szolgáltatás. A Vistáról nem beszélnék, de az XP a javítócsomagjaival és azzal, hogy jó régóta a színen van, elég jól megvetette a lábát. Ez utóbbi kapcsán jutott az eszembe - és nem csak nekem -, hogy mi a fenének új változat? A Windows XP stabilan működget, futtat minden programot ami egy átlagembernek kell (azon kívül, hogy az alapjait jó lenne lecserélni hogy ne fagyjon le a teljes interfész egy program  lefagyásakor, stb.), végülis egy használható rendszer. A Mac OS X dettó így van. A Linuxok új verziói mindenképp. Nálam az oprendszerek kezdenek eljutni arra a szintre, hogy teljesen alap eszközökké válnak, és igazából teljesen mindegy, hogy melyik van alattam. Legyen egy böngészőm, legyen pár egyéb alapszoftverem, és elvagyok.

Vajon meddig lehet fejleszteni egy operációs rendszert? A Vista szerintem azért ekkora bukás, mert amellett hogy jelentősen emelte a rendszerigényt, nem igazán sikerült a Microsoftnak beletennie semmi olyat, ami megfogná az embert. A Leopard kapcsán szintén hasonló kritikák merültek fel, bár én valószínűleg meg fogom venni, mert “olcsó” (megéri az árát). A Linuxok behozták a lemaradást, elérték és itt-ott meghaladták a Mac OS X és Windows párost. Hogyan tovább? Mi az a szolgáltatás, ami hiányzik? Gyorsan és ügyesen tudunk programokat indítani, az asztali keresőkkel jól szervezhetőek a különböző fájlaink, vannak elfogadható programjaink. Nem azt mondom, hogy nem lehetne apróságokban fejlődni, egymillió dolgot átvenni, megvalósítani, de nem látok semmilyen áttörési pontot, lehetőséget, amitől nagyságrenddel tudna bármely rendszer hirtelen jobb lenni. Valódi 3D-s operációs rendszert nem akarunk, hangfelismerésnek, beszéd szintetizálásnak, gondolatolvasásnak sem igazán látom értelmét.

A jelenlegi rendszerek stabilizálódásával én úgy gondolom, hogy megkapom a számomra tökéletes rendszert, nem kell több. Ezzel csak én vagyok így? Pangás jön majd, vagy sikerül az oprendszer gyártóknak kitalálniuk valami frisset, érdekeset, ami a napi munkát érzékelhetően javítani fogja? Nem tudom. :)

Growl, az üzenetek mestere

Valójában ez az egyik alkalmazás, amivel kezdenem kellett volna, mert olyan alap funkciót valósít meg, ami akár a MacOSX beépített funkciója is lehetne. Mégis jó, hogy egy külső alkalmazás, mert a hivatalos MacOSX kiadásokhoz képest eltérő ütemben tud fejlődni. A Growl egyetlen feladata üzenetek megjelenítése. Üzenetek alatt a Windowsos buborék, vagy a levelezők “leveled érkezett” kis ablakait kell érteni, melyek értesítenek eseményekről, de nem akasztják meg az ember munkafolyamatát.

Growl

A Growl ezt az üzenet megjelenítést valósítja meg, olyannyira, hogy az összes valamirevaló Mac-es alkalmazás támogatja. Képes Skype be- és kijelentkezéseket, állományok letöltésének a végét, a legfrissebb blogbejegyzéseket és leveleket, és hasonló üzeneteket megjeleníteni. A megjelenítések témája, hossza hangolható, kis ablakban a jobb felső sarokban (vagy máshol), de akár a teljes képernyőszélességet elfoglaló, de teljesen áttetsző sávban is meg tud jelenni az üzenet. Programozók felé pedig adott a lehetőség: elég egyszerű interfészen keresztül programozható is.

Nálam a Colloquy, a Firefox, a Safari, az iTerm, a MailPlane és a Skype üzeneti vannak bekapcsolva, és a “Music Video” nevű, az előbb is írt teljes szélességű, kb. 1/4 magasságú áttetsző üzenet megjelenítés van beállítva. Ötös skálán hatos.

Levelezés

Az egyik alapvető felhasználói szükséglete az embernek a levelezés, így nyilván ez volt az egyik legfontosabb funkció, amit valamilyen módon meg kellett oldanom pár hete. Jól indultam, mert egyrészt van egy IMAP postafiókom (azaz szerveren tárolom az összes levelem), másrészt pedig GMail accounton is ott vannak a leveleim.

 Levelek

Ennek kapcsán a levelezést két fronton indítottam meg, egyrészt a Mail alkalmazást állítottam be a levelezőszerveremre, másrészt pedig Firefox alól kezdtem el használni a GMail-t. A hivatalos Mail azonban nem igazán állt a helyzet magaslatán, a mappánként több ezer levelet is tartalmazó postafiókomat elég nehézkesen akarta megnyitni. Ezzel nem is jutottunk előbbre - gondoltam következő kör akkor majd a Windows és Linux alatt is jól bevált Thunderbird lesz. Azonban ekkor jutott eszembe, hogy kikérdeztem anno erről Kobakot, és ő egy MailPlane nevű alkalmazást javasolt. Nos, nem véletlenül, a Thunderbird-ig már el se jutottam. :)

A MailPlane egy a GMail-t egy különálló alkalmazásba csomagoló program. Jelenleg béta állapotú és ingyenes, de fizetős alkalmazás lesz belőle a jövőben. Alapvetően egy különálló, a böngészőinktől független böngészőként viselkedik (saját Safari motorja van), és az alap GMail felületbe nyúl bele itt-ott - kínál például eszköztárat nyilakkal, refresh gombbal, új levél írását lehetővé tevő gombbal, ésatöbbi - ahogy egy levelező gombsora általában kinéz. Mindehhez Mac-es gyorsbillentyűket is hozzárendel, melyek legtöbbször kényelmesebbek, mint a GMail saját gyorsbillentyűi. Ezeken kívül további szolgáltatás, hogy képes üzeneteket is megjeleníteni, ha levelünk érkezett, ami egy teljes értékű asztali levelezővé avatja.

Ami a Thunderbird-öt illeti, nem hiányzik, de ha nem lenne a MailPlane, akkor most valószínűleg azt használnám…

PHP-s fejlesztői környezet

A laptoppal kapcsolatosan az egyik követelmény a fejlesztői környezet kialakítása volt. Konkrétan Apache, PHP és MySQL “LAMP” környezeté, plusz hozzá egyéb fejlesztőeszközöké. A Mac-nek egy hatalmas előnye a Windows-zal szemben, hogy jóval közelebb van az általam preferált Linuxos szerverekhez rokonságilag - sőt, alapból telepítve van a rendszerben az Apache és a PHP is - hozzáteszem, nem a legújabb darabok.

MySQL, Apache, PHP

A legegyszerűbb az Apache (1.3.x) beizzítása, ezt ugyanis az esetek többségében (nálam biztosan) felesleges lecserélni. Válasszuk ki a System Preferences-t az Alma menüből, kattintsunk a Sharing-re, majd a Personal Web Sharing-et ikszeljük be, és máris el tudjuk érni a http://localhost/ címen a webszervert (és a http://localhost/~felhasznalonev címen a megosztott fájlokat). Az Apache működését az /etc/httpd/httpd.conf fájl szerkesztésével (és a System Preferences-ben történő újraindítással) tudjuk szabályozni, de erről majd egy kicsit később.

A következő lépés mondjuk a PHP frissítése lehet. Alapból egy PHP 4.4.x széria van fenn valószínűleg, ráadásul (ebben nem vagyok 100% biztos) azt hiszem, hogy csak parancssorból használhatóan. Egy friss PHP telepítéséhez töltsük le a http://www.entropy.ch/software/macosx/php/ címről a telepítőcsomagot (értelemszerűen az Apache 1.3.x-hez valót), majd kövessük az ott leírtakat (kb. tömörítsd ki, futtasd le). Ezután körülbelül működnie is kellene a legfrissebb PHP-nek az Apache-ban. Ha állítgatni szeretnénk a PHP beállításait, akkor a /usr/local/php5/lib/ könyvtárban találjuk a php.ini-t. A /usr/bin könyvtárban található php, pear, pecl fájlokat érdemes lehet átnevezni (ezek ugye az alapból telepített 4-es PHP-hez tartoznak), és belinkelni a frissen telepített 5-öshöz tartozót. Erre akkor van szükség, ha parancssorból is a friss 5-ös verziót szeretnénk használni.

A “LAMP” csomag harmadik darabja a MySQL. Nem lesz vele nehéz dolgunk, a http://dev.mysql.com/downloads/mysql/5.0.html#downloads címről töltsük le és telepítsük fel. A System Preferences-ből tudjuk majd leállítani, elindítani. Én az 5.1-es verzióval próbálkoztam meg, ami nem volt igazán problémamentes, hiányolt pár nyelvi fájlt (rossz könyvtárban kereste), és emiatt nem tudta az alap adatbázis táblákat létrehozni. A nyelvi fájlok belinkelése, a táblák létrehozása (van egy script rá) után megy rendületlenül. Valószínűleg nincs ilyen gond a produktív környezetben használható 5.0-s szériával.

<VirtualHost *>
	ServerName barthazi.local
	DocumentRoot /Users/felhasznalonev/Sites/barthazi.hu/root
</VirtualHost>

Opcionálisan fel lehet még tenni Apache2-t, memcached-et, SVN-t, és persze egyebeket is, én az utóbbi kettőt tettem még fel.

MacBook vs. Nokia N73

Utálom a Nokia N73-asomat, mert dög lassú az egész. Pár gyenge próbálkozásom már volt a megválás irányába, de nem vettem túl komolyan eddig a dolgot, csak megkérdeztem pár mobil árust, hogy megvennék-e (nem, csak hálózat függetlenül). A MacBook kiismerésével azonban kezdem pár kellemes előnyét is felfedezni - nem feltétlenül ennek a telefonnak, sokkal inkább a modern, BlueTooth-os telefonoknak általában.  Ezúttal egy régi kivánságom is teljesült.

iSync és Nokia N73

A kívánság úgy hangzott, hogy “szeretnék egy olyan órát, ami mindenféle beavatkozás nélkül összeszinkronizálja magát a számítógéppel, s csörög az előre beállított időpontokban”. A MacOSX scriptelési, és a nagyon jó (értsd: minden állítgatás nélkül “csak” működik) szinkronizálási lehetőségével ez a kívánságom valósággá vált, ha nem is egy karórával, de a mobiltelefonommal, ami részben a karórát is helyettesíti immár évek óta. Egy idevágó script letölthető a MacOSXHints-ről, a többi megy magától.

Egy másik húdejó dolog, amikor a képernyőn megjelenik, hogy ki hív éppen, illetve tudok SMS-t küldeni, hívást kezdeményezni a Mac-ről. Ehhez éppen a BluePhoneElite nevű szoftvert tesztelem, ami ezt képes megvalósítani. Szép, hogy a híváskor a telefonon beállított fotója is megjeleník a hívó félnek, illetve hogy képes a telefon közeledésekor, távolodásakor scripteket futtatni, iChat, Skype, stb. állapotot állítani, képernyővédőt indítani, állítani. Erősen gondolkodom hogy megéri a befektetést, bár lehet, hogy jobb megvárni a második verzióját (nem tudom, miben tud többet).

Tetszési faktor

Egy emailben szegezték nekem a kérdést: végülis mennyire jön be a Mac OS X és a MacBook, szerintem érdemes-e venni egyet? Nem szeretnék egyértelműen a MacBook mellett kampányolni, ez remélem ki is derült eddigi posztjaimból. Az eddigi tapasztalataimat viszont összefoglalnám.

MacBook

Röviden és velősen, szeretem a Mac OS X-et, mert működik: össze van csiszolva benne a felület, szépek az alkalmazások, kellemes a felület, és Linux közeli a motor (webfejlesztés szempontjából nagyon fasza). Mindezzel együtt a váltás pár “hülyeség” miatt nem könnyű, és a megszoksz vagy megszöksz érzést adja.

Előnyök:

  • Szép és használható megjelenésű hardver: sehol egy kiálló hülyeség ami letörhet, mágneses tápkábel (jó ötlet).
  • Általában jól összerakott gép, s bár hallani rosszat is róla, de nekem csak pozitív tapasztalataim vannak, sokáig bírja táppal, szép a kijelzője, stb.
  • Az oprendszer felülete nekem nagyon bejön, s itt nem csak az effektekre, de számos más dologra gondolok: Dokk, menü legfelül, alkalmazás ikonok a menü jobb oldalán, az Exposé és társai.
  • A Finderben a kedvenc mappák támogatás, és a csatolt hardverek alkalmazások gyors elérhetősége nagyon jó.
  • BSD ketyeg a háttérben, ami ugye UNIX/Linux féltestvér: webfejlesztéshez nagyon kényelmes hogy nem kell a Windowsra nem elérhető extrákkal szívni.
  • Minőségi programok: számos olyan program van Mac OS X-re, melyek simán lepipálnak bármi mást. A Growl és a TextMate talán önmagukban is “killer” alkalmazások, se Linux, se Windows alatt nincsen párjuk (klónok vannak, de…).
  • A Parallels segítségével elég kényelmesen behozhatóak a felületre a Windows alkalmazások, például ha kell valamiért egy igazi Internet Explorer, akkor gyorsan és kényelmesen hozzá lehet férni.
  • Multimédiában király a rendszer: egy kis okosítás után könnyen és szépen lehet vele DivX-et, DVD-t vagy bármi mást nézni. A prezentáció készítőjével is szép, látványos előadások rakhatóak össze gyorsan.
  • Nagyon aranyos és jól használható távirányítót adnak a géphez, lehet vele zenét hallgatni, videókat nézni, és még prezentálni is, ez a kis eszköz kész multimédia centerré teszi a gépet (persze szoftver is kellett hozzá).
  • Több alap program jön a rendszerrel, mint Windows alatt,  programok vásárlása nélkül, telepítés nélkül is többet lehet kihozni a gépből. Ingyenes programok felrakásával pedig mégtöbbet.

Hátrányok:

  • A magyar Apple képviselet mondjon le. Ez alatt nagyon sokmindent kell érteni, de legfőképpen azt, hogy az amerikai árakra jelentősen rátesznek egy lapáttal, béna a marketingjük, és a hazai weblap is elbújhat a külföldi mellett. Közösséget azzal építenek, hogy mindenki utálja őket. Remény van a változásra, de nem sok, és nem feltétlenül a hazai képviselet tehet mindenről.
  • Alapvetően minőségi kategória árú a hardvere, bár egyre elfogadhatóbb szinten van. Azért senki se Magyarországon vegyen Macintosht, próbálja meg külföldön.
  • A fekete teljesen ugyanolyan hardverű MacBook drágább, mint a fehér (mint megtudtam, ez az ún. “fekete adó”), pedig szerintem szebb (persze valószínűleg pont ezért). Vicces, hogy semmi sem indokolja a különbséget, csak a marketing.
  • A MacBook-hoz nem jár se VGA, se DVI átalakító, 5-6e Ft környékén adják darabját.
  • Egy új billentyűzet (franciáról angolra szeretnék váltani) 30e Ft.
  • A fekete házon meglátszik az ujjlenyomat, a fehér pedig nagyon rondán sárgul. Ez utóbbit állítólag már megoldották.
  • A magyar billentyűzetkiosztás rémálom. Programozáshoz körülbelül felejtsd el kategória. Még mindig sokkol, hogy rábírtam magam a használatára, majd szembejöttek a TextMate gyorsbillentyűi, és taroltak. Angol, illetve angol nemzetközit fogok használni, de nehéz az átszokás nem lesz könnyű, mert szeretek ékezetesen írni.
  • Megszoksz, vagy megszöksz: az alap dolgok tekintetében nincs sok választási lehetőség, és megkerülni sem lehet nagyon ezeket. Vagy elfogadod, hogy így jó, vagy nem fogsz tudni mit csinálni. A legnehezebben megszokható dolog, hogy nem lehet egy alkalmazást teljes képernyőssé tenni. Ez elvileg előny, én is így gondolom, megszokni viszont nem könnyű, és nem tudom, hogy azért gondolom így, mert a marketing gépezet áldozata vagyok, vagy mert tényleg ez a jövő. :) Nagyobb felbontáson egyébként tényleg hülyeség teljes képernyőn használni bármilyen alkalmazást.

Hogy érdemes-e venni egy MacBook-ot, nem tudom. A Linux jön fel minden tekintetben, és egyre jobb is lesz, a Windows Vista felejtős, de az XP-vel el lehet lenni. Az alap alkalmazások mindegyik operációs rendszerre megvannak, és többnyire egyiken sem jobbak, mint a másikon. Én ha tehetem, nem fogok Windowsra visszaváltani, és ha váltani kell bármiért, akkor legközelebb a Linux kap egy nagyon-nagy esélyt.

Végül egy adalék: a MacBook hardverét illetően kompatibilis a PC-s laptop memóriákkal, laptop winyókkal, USB és Firewire eszközöket használ, és sima jack dugók vannak rajta. És ha minden kötél szakad, Windowst és Linuxot is lehet futtatni rajta.

Speciális karakterek a magyar kiosztáson

Inkább csak magamnak, de összegyűjtöttem pár fontosabb billentyűkombinációt magyar billentyűzetkiosztást használóknak. Bár már erőteljesen kezdem megszokni az új kiosztást, még mindig elgondolkodom pár ritkábban előforduló karakteren (pl. #)… Íme:

  • Alt-1: &
  • Alt-4: $
  • Alt-7: {
  • Alt-8: [
  • Alt-9: ]
  • Alt-Ö: }
  • Alt-Ü: \
  • Alt-Q: @
  • Alt-Ú: ~
  • Alt-Á: ^
  • Alt-Ű: `
  • Alt-Í: |
  • Alt-Shift-Y: <
  • Alt-Shift-X: >
  • Alt-Shift-3: #

Ezen kívül még érdemes lehet pár másik karaktert is felfedezni, melyek segítségével „szebben” írhatunk:

  • Shift-0: §
  • Alt-2: ™
  • Alt-3: £
  • Alt-E: €
  • Alt-R: ¶
  • Alt-S: ß
  • Alt-G: ©
  • Alt-É: …
  • Alt-W: «
  • Alt-X: »
  • Alt-V: „
  • Alt-B: ”
  • Alt-Shift-R: ®

Akik a matek jegyzetelést szeretnék megoldani billentyűzetről, szintén összeszedhetnek pár érdekes karaktert, de ezeket most nem gyűjtöttem össze. :)