Archive for the 'tippek' Category

Abdracadabra

A Quicksilverről sikerült nem beszámolnom még eddig, de most nem is fogok, csak “szimplán” ajánlom. Amiről írni szeretnék, hogy van neki egy jelenleg béta állapotú kiterjesztése, mely segítségével egérmozdulatokkal (gesture) is vezérelhetjük a különböző funkciókat (például program indítás). Ha nem a billentyűnyomogatás az erősségünk, jól jöhet ez a lehetőség…

Quicksilver Abracadabra

A telepítés egyszerű, a Quicksilver beállításainál látogassuk meg a Plug-ins részt, ikszeljük be a plugint, és már fel is települ (nálam egy friss Quicksilver is letöltődött, mert a plugin szervert valamiért nem találta). További infók: Quicksilver Abracadabra Gestures.

Apró tippek

Nem csak Mac specifikus trükkök, de akkor is napi szinten használva lesznek a jövőben. Kettő a Twitter felől érkezett, és gyakorlatilag Firefox trükk, míg a harmadikat a meetupon mutatta meg nekem az egyik szervező és MacOSX sajátosság.

Command-T

Az egyik ügyes Firefox billentyűkombináció a Command-Shift-Tab, mely segítségével az utoljára bezárt fület lehet megnyitni újra (Lapbezárás visszavonása). A dolog egérrel is elérhető, valamelyik fülön kell megnyomni a jobb egérgombot, aztán kiválasztani ezt a funkciót, de ez így gyorsabb.

Hasonló okosság a Command-szám segítségével az adott sorszámú fülre ugrás, mely közvetlenül nem volt újdonság, csak az, hogy ha a Command-9-et használjuk, akkor az utolsó fül lesz aktív. Aztán lehet is bezárni gyorsan a Command-W-vel.

Keynote icon click

És végül a harmadik trükk egy MacOSX alatt általánosan használható. Ha valamilyen fájlal dolgozunk éppen (példánkban Keynote prezentáció), és tipikusan fogalmunk sincs, hogy hova a fenébe mentettük ki (vagy honnan nyitottuk meg), akkor ezt gyorsan megtudhatjuk, ha a Command billentyű lenyomásával az ablak tetején a fájl neve melletti ikonra kattintunk. Ekkor lenyílik a könyvtárszerkezetnek megfelelő helyi menü, egyre feljebb az adott meghajtó gyökerig listázva a könyvtárakat. A könyvtár nevére kattintva az megnyílik a Finderben. Az ikonnak is van szerepe, Command nélkül megfogva oda dobálhatjuk, ahova akarjuk az aktuális fájlt.

TinkerTool, a rendszerbuherátor

A LifeHacker ajánlotta az egyik bejegyzésében, én pedig gyorsan ki is próbáltam. A TinkerTool egy különböző rejtett rendszerbeállításokat, lehetőségeket hangoló és ki/be kapcsoló kis eszköz. Teljesen ingyenes, és telepíteni sem kell - értsd ha áthangoltuk a rendszerünket, le is szedhetjük, semmi olyanhoz nem nyúl ami amúgy nem lenne elérhető, beállítható valahogy.

TinkerTool és OnyX

Webfejlesztőként talán a Safari két funkciójának a bekapcsolását gondolom a legértékesebb lehetőségének: a Debug menüpont megjeleníthetőségét és a linkek feletti kis tooltip bekapcsolhatságát (mi is a cél URL?). Ezen kívül is vannak persze jó dolgok, érdemes kipróbálni.

A LifeHacker megemlíti a hasonló lehetőségekkel bíró társat, az OnyX-ot is, melynek a célja ugyanaz, a lehetőségei viszont jóval bővebbek. Lehet vele például animált háttérképet beállítani. Telepíteni kell, és néhány funkciója igényli is, hogy fennmaradjon a gépen. Több lehetőséget kínál fel, de pilótavizsgásabb is, mint a TinkerTool. Azért érdemes lehet erre is egy pillantást vetni.

Growl, az üzenetek mestere

Valójában ez az egyik alkalmazás, amivel kezdenem kellett volna, mert olyan alap funkciót valósít meg, ami akár a MacOSX beépített funkciója is lehetne. Mégis jó, hogy egy külső alkalmazás, mert a hivatalos MacOSX kiadásokhoz képest eltérő ütemben tud fejlődni. A Growl egyetlen feladata üzenetek megjelenítése. Üzenetek alatt a Windowsos buborék, vagy a levelezők “leveled érkezett” kis ablakait kell érteni, melyek értesítenek eseményekről, de nem akasztják meg az ember munkafolyamatát.

Growl

A Growl ezt az üzenet megjelenítést valósítja meg, olyannyira, hogy az összes valamirevaló Mac-es alkalmazás támogatja. Képes Skype be- és kijelentkezéseket, állományok letöltésének a végét, a legfrissebb blogbejegyzéseket és leveleket, és hasonló üzeneteket megjeleníteni. A megjelenítések témája, hossza hangolható, kis ablakban a jobb felső sarokban (vagy máshol), de akár a teljes képernyőszélességet elfoglaló, de teljesen áttetsző sávban is meg tud jelenni az üzenet. Programozók felé pedig adott a lehetőség: elég egyszerű interfészen keresztül programozható is.

Nálam a Colloquy, a Firefox, a Safari, az iTerm, a MailPlane és a Skype üzeneti vannak bekapcsolva, és a “Music Video” nevű, az előbb is írt teljes szélességű, kb. 1/4 magasságú áttetsző üzenet megjelenítés van beállítva. Ötös skálán hatos.

MacBook vs. Nokia N73

Utálom a Nokia N73-asomat, mert dög lassú az egész. Pár gyenge próbálkozásom már volt a megválás irányába, de nem vettem túl komolyan eddig a dolgot, csak megkérdeztem pár mobil árust, hogy megvennék-e (nem, csak hálózat függetlenül). A MacBook kiismerésével azonban kezdem pár kellemes előnyét is felfedezni - nem feltétlenül ennek a telefonnak, sokkal inkább a modern, BlueTooth-os telefonoknak általában.  Ezúttal egy régi kivánságom is teljesült.

iSync és Nokia N73

A kívánság úgy hangzott, hogy “szeretnék egy olyan órát, ami mindenféle beavatkozás nélkül összeszinkronizálja magát a számítógéppel, s csörög az előre beállított időpontokban”. A MacOSX scriptelési, és a nagyon jó (értsd: minden állítgatás nélkül “csak” működik) szinkronizálási lehetőségével ez a kívánságom valósággá vált, ha nem is egy karórával, de a mobiltelefonommal, ami részben a karórát is helyettesíti immár évek óta. Egy idevágó script letölthető a MacOSXHints-ről, a többi megy magától.

Egy másik húdejó dolog, amikor a képernyőn megjelenik, hogy ki hív éppen, illetve tudok SMS-t küldeni, hívást kezdeményezni a Mac-ről. Ehhez éppen a BluePhoneElite nevű szoftvert tesztelem, ami ezt képes megvalósítani. Szép, hogy a híváskor a telefonon beállított fotója is megjeleník a hívó félnek, illetve hogy képes a telefon közeledésekor, távolodásakor scripteket futtatni, iChat, Skype, stb. állapotot állítani, képernyővédőt indítani, állítani. Erősen gondolkodom hogy megéri a befektetést, bár lehet, hogy jobb megvárni a második verzióját (nem tudom, miben tud többet).

Tetszési faktor

Egy emailben szegezték nekem a kérdést: végülis mennyire jön be a Mac OS X és a MacBook, szerintem érdemes-e venni egyet? Nem szeretnék egyértelműen a MacBook mellett kampányolni, ez remélem ki is derült eddigi posztjaimból. Az eddigi tapasztalataimat viszont összefoglalnám.

MacBook

Röviden és velősen, szeretem a Mac OS X-et, mert működik: össze van csiszolva benne a felület, szépek az alkalmazások, kellemes a felület, és Linux közeli a motor (webfejlesztés szempontjából nagyon fasza). Mindezzel együtt a váltás pár “hülyeség” miatt nem könnyű, és a megszoksz vagy megszöksz érzést adja.

Előnyök:

  • Szép és használható megjelenésű hardver: sehol egy kiálló hülyeség ami letörhet, mágneses tápkábel (jó ötlet).
  • Általában jól összerakott gép, s bár hallani rosszat is róla, de nekem csak pozitív tapasztalataim vannak, sokáig bírja táppal, szép a kijelzője, stb.
  • Az oprendszer felülete nekem nagyon bejön, s itt nem csak az effektekre, de számos más dologra gondolok: Dokk, menü legfelül, alkalmazás ikonok a menü jobb oldalán, az Exposé és társai.
  • A Finderben a kedvenc mappák támogatás, és a csatolt hardverek alkalmazások gyors elérhetősége nagyon jó.
  • BSD ketyeg a háttérben, ami ugye UNIX/Linux féltestvér: webfejlesztéshez nagyon kényelmes hogy nem kell a Windowsra nem elérhető extrákkal szívni.
  • Minőségi programok: számos olyan program van Mac OS X-re, melyek simán lepipálnak bármi mást. A Growl és a TextMate talán önmagukban is “killer” alkalmazások, se Linux, se Windows alatt nincsen párjuk (klónok vannak, de…).
  • A Parallels segítségével elég kényelmesen behozhatóak a felületre a Windows alkalmazások, például ha kell valamiért egy igazi Internet Explorer, akkor gyorsan és kényelmesen hozzá lehet férni.
  • Multimédiában király a rendszer: egy kis okosítás után könnyen és szépen lehet vele DivX-et, DVD-t vagy bármi mást nézni. A prezentáció készítőjével is szép, látványos előadások rakhatóak össze gyorsan.
  • Nagyon aranyos és jól használható távirányítót adnak a géphez, lehet vele zenét hallgatni, videókat nézni, és még prezentálni is, ez a kis eszköz kész multimédia centerré teszi a gépet (persze szoftver is kellett hozzá).
  • Több alap program jön a rendszerrel, mint Windows alatt,  programok vásárlása nélkül, telepítés nélkül is többet lehet kihozni a gépből. Ingyenes programok felrakásával pedig mégtöbbet.

Hátrányok:

  • A magyar Apple képviselet mondjon le. Ez alatt nagyon sokmindent kell érteni, de legfőképpen azt, hogy az amerikai árakra jelentősen rátesznek egy lapáttal, béna a marketingjük, és a hazai weblap is elbújhat a külföldi mellett. Közösséget azzal építenek, hogy mindenki utálja őket. Remény van a változásra, de nem sok, és nem feltétlenül a hazai képviselet tehet mindenről.
  • Alapvetően minőségi kategória árú a hardvere, bár egyre elfogadhatóbb szinten van. Azért senki se Magyarországon vegyen Macintosht, próbálja meg külföldön.
  • A fekete teljesen ugyanolyan hardverű MacBook drágább, mint a fehér (mint megtudtam, ez az ún. “fekete adó”), pedig szerintem szebb (persze valószínűleg pont ezért). Vicces, hogy semmi sem indokolja a különbséget, csak a marketing.
  • A MacBook-hoz nem jár se VGA, se DVI átalakító, 5-6e Ft környékén adják darabját.
  • Egy új billentyűzet (franciáról angolra szeretnék váltani) 30e Ft.
  • A fekete házon meglátszik az ujjlenyomat, a fehér pedig nagyon rondán sárgul. Ez utóbbit állítólag már megoldották.
  • A magyar billentyűzetkiosztás rémálom. Programozáshoz körülbelül felejtsd el kategória. Még mindig sokkol, hogy rábírtam magam a használatára, majd szembejöttek a TextMate gyorsbillentyűi, és taroltak. Angol, illetve angol nemzetközit fogok használni, de nehéz az átszokás nem lesz könnyű, mert szeretek ékezetesen írni.
  • Megszoksz, vagy megszöksz: az alap dolgok tekintetében nincs sok választási lehetőség, és megkerülni sem lehet nagyon ezeket. Vagy elfogadod, hogy így jó, vagy nem fogsz tudni mit csinálni. A legnehezebben megszokható dolog, hogy nem lehet egy alkalmazást teljes képernyőssé tenni. Ez elvileg előny, én is így gondolom, megszokni viszont nem könnyű, és nem tudom, hogy azért gondolom így, mert a marketing gépezet áldozata vagyok, vagy mert tényleg ez a jövő. :) Nagyobb felbontáson egyébként tényleg hülyeség teljes képernyőn használni bármilyen alkalmazást.

Hogy érdemes-e venni egy MacBook-ot, nem tudom. A Linux jön fel minden tekintetben, és egyre jobb is lesz, a Windows Vista felejtős, de az XP-vel el lehet lenni. Az alap alkalmazások mindegyik operációs rendszerre megvannak, és többnyire egyiken sem jobbak, mint a másikon. Én ha tehetem, nem fogok Windowsra visszaváltani, és ha váltani kell bármiért, akkor legközelebb a Linux kap egy nagyon-nagy esélyt.

Végül egy adalék: a MacBook hardverét illetően kompatibilis a PC-s laptop memóriákkal, laptop winyókkal, USB és Firewire eszközöket használ, és sima jack dugók vannak rajta. És ha minden kötél szakad, Windowst és Linuxot is lehet futtatni rajta.

Speciális karakterek a magyar kiosztáson

Inkább csak magamnak, de összegyűjtöttem pár fontosabb billentyűkombinációt magyar billentyűzetkiosztást használóknak. Bár már erőteljesen kezdem megszokni az új kiosztást, még mindig elgondolkodom pár ritkábban előforduló karakteren (pl. #)… Íme:

  • Alt-1: &
  • Alt-4: $
  • Alt-7: {
  • Alt-8: [
  • Alt-9: ]
  • Alt-Ö: }
  • Alt-Ü: \
  • Alt-Q: @
  • Alt-Ú: ~
  • Alt-Á: ^
  • Alt-Ű: `
  • Alt-Í: |
  • Alt-Shift-Y: <
  • Alt-Shift-X: >
  • Alt-Shift-3: #

Ezen kívül még érdemes lehet pár másik karaktert is felfedezni, melyek segítségével „szebben” írhatunk:

  • Shift-0: §
  • Alt-2: ™
  • Alt-3: £
  • Alt-E: €
  • Alt-R: ¶
  • Alt-S: ß
  • Alt-G: ©
  • Alt-É: …
  • Alt-W: «
  • Alt-X: »
  • Alt-V: „
  • Alt-B: ”
  • Alt-Shift-R: ®

Akik a matek jegyzetelést szeretnék megoldani billentyűzetről, szintén összeszedhetnek pár érdekes karaktert, de ezeket most nem gyűjtöttem össze. :)

A billentyűzet - tippek

Az előző bejegyzésben arról volt szó, hogy milyen nehézségeim adódtak a billentyűzet eltérő viselkedéséből, most pedig pár tippet és trükköt szeretnék megosztani, ami más egy PC-hez képest, vagy pedig pont segítségével sikerül hasonló viselkedést elérni.

 Beállítások

Trükk #1

Az első, és legfontosabb, hogy átnézzük, milyen gyorsbillentyűk vannak MacOSX alatt, hogyan lehet a menüsorra váltani (Ctrl-F2 - ha a funkcióbillentyűk hangerő, fényerő stb. állításra vannak kapcsolva, akkor Ctrl-Fn-F2), hogyan lehet a Dokkra (Ctrl-F3), stb. Ehhez válasszuk a bal felső alma ikonos menüből a System Preferences-t, azon belül a Keyboard & Mouse-t, majd az utolsó fület Keyboard Shortcuts néven. Itt átnézhetjük a lehetőségeket.

Trükk #2

MacOSX alatt valamilyen titokzatos oknál fogva a billentyűzetről történő navigáció alapból le van butítva egy kicsit, az egyes formok, dialógus ablakok elemei között jellemzően nem lehet váltani billentyűzetről Tabbal. Hogy miért, nem tudom, de legalább megvan a lehetőség az okosításra.  Az előzőekben leírt helyen a gyorsbillentyűk felsorolása alatt van egy “Full Keyboard Access” rész, ott kapcsoljuk be az “All Controls”-t. Kényelmesebb lesz. Ezután Tabbal tudunk váltani az összes form elem, dialógus gomb között, a Space-t használva pedig az éppen aktuálisra “kattintani”. Az Enter billentyű jellemzően nem az aktuálisan fókuszban levő, hanem az alapértelmezett elemet nyomja meg!

Trükk #3

Alapből a laptopba épített Trackpad le van butítva egy kicsit, érdemes lehet hangolni rajta (külső egeret különben ajánlani tudom - bármilyen USB-s jó-, bár el lehet lenni egy trackpad-del is). Navigáljunk a a System Preferences-en keresztül, a Keyboard & Mouse-hoz, majd válasszuk a Trackpad fület. Itt én felnyomtam max. érzékenyésgűre, és bekapcsoltam a Trackpad Gestures-t is. Ezek segítségével könnyen tudunk görgetni, egy pöttyintésre klikkelni, két ujjunkkal pöttyentve pedig jobb klikkelni. Érdemes még bekapcsolni a Trackpad Options két lehetőségét is, hogy ne okozzon gondot az esetleges Trackpadre tenyerelés.

Trükk #4

Szintén az egérhez kapcsolódó dolog - ha a kétujjas odacsapást nem szeretnénk bekapcsolni, vagy csak nem áll kézre, akkor a jobb egérgomb lenyomását a Ctrl + Trackpad gomb lenyomásával szimulálhatjuk, vagy pedig a Trackpad gomb hosszan lenyomva tartásával (ez pl. Firefox alatt nem működik). Jellemzően kevesebbszer van a jobb gombra szükségünk, mint Windows alatt, de akkor jól jön. Egy kétgombos külső egérrel szimplán működik a jobb gomb.

Persze ezeken kívül is még vannak trükkök, talán ezek a legfontosabbak. És egy kis billentyűzet történelem a Wikipediából.